Új szokások népszerűsítése

A magyar kultúra egy hihetetlenül színes és izgalmas kérdéskör. Számos olyan szokás, és hagyomány bújik meg a hétköznapi felszín alatt, ami egy olyan társadalmat rajzol ki a magyar anyanyelvűek környezetében, ami arra engedne következtetni, hogy itt mindenki bővelkedik az értékekben. Aztán kicsit jobban körbe nézel, és rádöbbensz, hogy a magyar kultúra nem egy kőbevésett, fix tulajdonságokból álló rendszer, hanem egy folyamatosan változó, alakuló halmaz, vagy inkább massza.

A kultúra fogalomra én mindig valamilyen értéket, hagyományt, módszert asszociálok, ám sajnos nem csak a jó szokások és megoldások válnak egy ország kultúrájának részévé, hanem olyan jelenségek is, amik nem feltétlenül pozitívak. Pl. ömlik a médiából (reklámok, stb) az, hogy a külső milyen fontos, és , hogy az az egyik legfontosabb dolog, aminek következtében az emberek elvesznek a látványban, túl sokra tartják a külső megjelenést, és elhanyagolják a benső értékeket. Akármennyire szeretném letagadni, igazából ez is a kultúra része. Egy tulajdonság, egy személetmód, ami olyan népszerűvé válik, hogy a tömegkultúra szerves része lett. Na mármost ha bizonyos dolgok ennyire be tudnak épülni, akkor nem lehetséges esetleg az, hogy ugyanígy nagyon hasznos, értékes dolgok váljanak a kultúránk részévé? Gondolok itt a például fenntarthatóság fogalmára.

A képlet nagyon egyszerű: minél tudatosabban, és technológia szempontjából hatékonyabban használod fel a környezetedben lévő nyersanyagokat, annál fenntarthatóbb életmódot tudsz kialakítani, egy olyan helyzetet, ahol nem csak pár évig tudsz egy adott színvonalon élni, hanem sok évtizeden át, és ugyanezt az utódaid, és az ők utódai, és így tovább minden generáció egyaránt kiélvezhet. Ennek az egyik leghatékonyabb módja az, hogy nem feléled a környezetedben lévő nyersanyagokat, hanem megújuló energiaforrásokra építkezel, ami most már nem elérhetetlen az átlagemberek számára sem. Ugyanis jelen esetben a napelem ára az utóbbi 10 évben egyre kedvezőbbé vált. Ma már az egyik legolcsóbb energiatermelési megoldásnak számít.

Miért ne lehetne az, hogy a magyar kultúra részévé váljon a természet megőrzésének tulajdonsága, mondjuk a napenergiának a hasznosítása?  Hiszen az kivétel nélkül mindenkinek jó, ha úgy éljük az életünket, hogy a számunkra legfontosabb emberek, a gyermekeink sem szenvednek majd hiányt azokban a dolgokban, amik a mi rendelkezésünkre álltak. Azon kívül, hogy az élet elengedhetetlen része a napfény, úgy látszik lassan az emberi civilizáció fenntarthatóságában is egyre nagyobb szereppel kezd rendelkezni. Ami húsz évvel ezelőtt még csak álom volt, az ma már a hétköznapi helyzetté formálódott: minden családi ház kisebb naperőművé válhat úgy, hogy mindenképpen megtérülő módon kell csak költekeznünk. Úgy érdemes ezt elképzelni, mintha legóznánk. Sok kisebb elemből álló rendszert kell felépíteni, mondjuk az itt árult SHARP napelem ára bőven megengedi azt, hogy saját magunkra szabva tervezzünk, tehát ha idővel növekszik az áramfogyasztásunk, mert mondjuk bővül a család, akkor ha van még a tetőn hely, simán ki lehet bővíteni a napelem parkunkat. Ehhez csupán azt kell tennünk, hogy telepítéskor az éppen használtnál nagyobb inverter beszerelését választjuk, így eleve felkészülünk arra, hogy a későbbiekben esetleg bővítsük a rendszerünket. Ugye, hogy nem hangzik rosszul a dolog? Legyünk a napenergia képviselői, terjesszük a jó hírt, hogy nem csak tehetetlenül tudjuk szemlélni a világszintű eseményeket, hanem nekünk is van beleszólásunk a nagybetűs Életbe, méghozzá úgy, hogy kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amik a rendelkezésünkre állnak!  Legyen a magyar kultúra része a napenergia hasznosítása! Éljen a nap!