Mindig is közel álltak hozzám a magyar hagyományok, szokások, a kultúránk mibenléte. Örök szerelmem a történelem. Bár sokan utálták az iskolában ezt a tantárgyat, mert mindig sokat kellett készülni egy-egy dolgozatra, én mégis a gimnáziumban történelem tagozatot választottam. Egyszerűen rajongtam a töriért, és persze a töri tanáromért is, aki bíztatott, hogy válasszam én is a történelem tanári pályát.
Mivel az iskolát mindig is otthonos közegnek éreztem, ezért végül történelem – magyar szakos tanárként végeztem a bölcsészkaron, majd elhelyezkedtem egy alapítványi középiskolában, mint legzöldfülűbb zöldfülű töri – magyar tanár. Mondanom sem kell, hogy friss diplomás tanárként sem a diákok, sem a tanárok nem vettek komolyan, kétfrontos háborút kellett vívnom a tiszteletért.
A fordulópont akkor érkezett el, amikor a nyári vándortáborhoz kerestek kísérő pedagógusokat. Úgy illett, hogy jelentkezzek, elvégre én vagyok az újonc, fiatal vagyok még, bírom a hosszabb kirándulásokat is, és gyerekeim sincsenek, akik hiányolnának, ha hetekre eltűnnék otthonról a nyár közepén.
Annyira jól sikerült a jelentkezésem, hogy engem bíztak meg azzal is, állítsam össze a programot, válasszam ki a helyszíneket. Sőt, előzetesen járjam be az útvonalat, hogy biztosak legyünk benne, mindenki számára ideális lesz a kirándulás, a kevésbé szívósaknak is megfelel majd a terep.
Nem pont ilyen lovat akartam, de ha már rám testálták a „megtiszteltetést”, akkor jó képet vágtam hozzá, és elhatároztam, hogy megpróbálom a legjobbat kihozni belőle.
Éjszakákat töltöttem online térképek bújásával, beszámolók elolvasásával, a környék látnivalóinak számbavételével, szállások keresgélésével. Hamarosan összeállt az útvonal, mely természetesen rengeteg történelmi nevezetességet érintett… minden szentnek maga felé hajlik a keze, ugyebár. Mivel nyáron lesz a vándortábor, ezért úgy terveztem, hogy az idő nagy részét a Balaton körül töltjük, így a gyerekeknek lesz alkalma egy kis nyaralásra is a sok okosodás mellett.
Hátravolt még, hogy bejárjam a tervezett útvonalat. Mivel már tavaszodott, ezért úgy gondoltam, hogy legjobb, ha előveszem régi barátomat, a százhuszonöt köbcentis Honda kismotoromat, amit még a jól sikerült gimnáziumi érettségim alkalmából kaptam a családomtól. Apukám megpróbált lebeszélni róla. „Ennyit utazni ezzel a kis vacakkal? Ez nem egy túramotor, fiam!”, de én hajthatatlannak bizonyultam, és nekivágtam a több száz kilométernek a kismotorral.
Nem kellett volna…
Nyilván az első száz kilométer után már megbántam az egészet, de úgy döntöttem, hogy miután elutasítottam a jó tanácsokat, „csak azért is” alapon végigcsinálom. A táj gyönyörű volt, az útvonal szerintem nagyon izgalmas, és a látnivalók is lekötik az ember figyelmét. Egy rakás tinédzser figyelmét kicsit nehezebben fogja lekötni, mint az enyémet, de majd mutatok nekik egy-két motoros trükköt… Mert, hogy motorral fogok menni a nyári táborba. Ezen a ponton ebben már biztos voltam. Ahogy abban is, hogy az öreg Hondának lejárt az ideje. Egyszerűen nem alkalmas hosszútávra. Nem erre tervezték.
Nekem viszont nagyon megtetszett a hosszú távú motorozás, ezért úgy döntöttem, hogy leteszem a nagy motoros jogosítványt, az „A” kategóriát. Amint hazaértem, utána néztem a motor jogosítvány szabályoknak. Találtam egy nagyon szimpatikus oldalt, ahol a motor jogosítvány szabályokon kívül még kedvezményes kuponokat is letölthettem, melyekkel olcsóbban vásárolhatok motoros felszerelést. Ez egyébként is időszerű, ha komolyabb kategóriára váltok. Elég lesz a nagy motoros jogosítvány megszerzését kifizetni, és megvenni az új motort, legalább a motoros ruhán spórolhatok valamennyit, hála ennek az oldalnak.
Tehát, a motor jogosítvány szabályok! Az „A” kategóriához szükség van arra, hogy huszonnégy évesnél idősebb legyek (éppen megvan, bár azt írják, hogy a tanfolyamot akár huszonhárom és fél évesen is el lehet kezdeni), orvosi alkalmassági kell, és alapfokú iskolai végzettség.
Az első és utolsó feltétel már megvan, az orvosi alkalmasságit pedig hamar megcsinálom. Legnagyobb megelégedésemre elsőre átmentem minden vizsgán, és nagyon hamar találtam olyan túramotort, amely minden igényemet kielégítette. Kis, öreg Hondámat eladtam, már valaki másnak szerez örömteli pillanatokat. A motoros oldalon kapott kuponokat is beváltottam, és szuper jó motoros bőrruhát, csizmát és kesztyűt vettem, az eredeti árnál lényegesen olcsóbban.