Hálásnak mondhatom magam, hogy milyen baráti társasággal rendelkezem. A legtöbb fiatal – bocsássatok meg a véleményemért, de tényleg ezt gondolom – lézeng, butaságokkal tölti el az idejét, számítógépezik, a telefonját nyomkodja ahelyett, hogy észrevenné, milyen csodálatos és sokszínű nemzeti kultúrával is rendelkezünk mi, magyarok. De visszatérve a baráti társaságomra, szerencsére mi egyáltalán nem ilyenek vagyunk. Barátnőm, Cili, és két legjobb barátom, Márkó és Botond egyaránt nagy rajongói országunk történelmének, hagyományainak. Számtalan falut, tájegységet barangoltunk már be közösen… Sőt, magunk között elárulom nektek, hogy Cilit is egy hagyományőrző táborban ismertem meg 🙂 Egy szó mint száz, három éve elhatároztuk ezzel a remek társasággal, hogy minden nyáron teljesítünk egy általunk csak Magyar KulTúrának nevezett kirándulást, melynek során a hazai kulturális tradíciók impozáns mintapéldányait látogatjuk meg, a hortobágyi kilenclyukú hídtól kezdve a cseszneki váron át a tihanyi apátságig, és még sorolhatnám, mi mindent… Az első két évben azonban komoly korlátokba ütköztünk sajnos, ugyanis a jogosítvány meglétének hiánya miatt nem tudtunk autóval utazni, és ezáltal komolyabb távolságokat bejárni. Mindkét évben más-más területen tartottunk tematikus túrát, kerékpárral, vonattal és gyalog téve meg a távolságokat: első alkalommal a Badacsony környékét, míg második évben a Hortobágyot utaztuk be elsősorban. Idén azonban változott a helyzet! Márkó barátunk ugyanis megszerezte a hőn áhított jogosítványt, így idén már lehetőségünk nyílt nagyobb távokat is bebarangolni az újabb Magyar KulTúra során!
Sokat tanakodtunk, merre induljunk, milyen helyeket látogassunk meg, így, hogy végre sokkal nagyobb szabadsággal, lehetőségekkel rendelkezünk. Végül nem tudtunk betelni a jobbnál jobb programötletekben, így végül azt beszéltük meg, hogy mindegyiket meglátogatjuk: megtekintjük a szentendrei Skanzent, a székesfehérvári Bory-várat, Ópusztaszeren a Feszthy-körképet, az aggteleki cseppkőbarlangot, az Őrséget, a soproni tűztornyot… és még rengeteg gyönyörű és érdekes kulturális mérföldkövet hazánk történelmében. Igen, ha ezeket behúzogatjátok a térképen, ti is láthatjátok, hogy lényegében az egész országot körbejártuk 🙂 De így, hogy volt már autónk, egyszerűen képtelenek voltunk bármire is nemet mondani.
Mikor azonban alaposabban végignéztünk a térképen, miközben összehúzogattuk a meglátogatni kívánt városokat, még valamire figyelmesek lettünk: mindenképpen érdemes lenne autópályán mennünk. Tudtuk azonban azt is, hogy ez ma már nem megy csak úgy, ingyenesen: mint minden tisztes szolgáltatásnak, ennek is meg kell fizetni az árát. Nincs is ezzel semmi gond! Ráadásul, mint azt remélem, ti is tudjátok, ma már semmi akadálya nincs annak sem, hogy az autópályás vezetéshez szükséges autópálya-matricát az interneten vásároljátok meg. Elég felkeresnetek a https://www.autopalyamatrica.hu/ weboldalt, és máris rendkívül könnyen rendelhetitek meg a számotokra ideális matricát! Mivel mi kisbusszal utaztunk, ami a D2-es kategóriába tartozik, az egy hónapos matrica 9560 forintba került, ami négyfelé osztva alig volt több, mint 2000 ft… Igencsak jó dealnek mondanám. Természetesen eltérőek az árak személygépjármű, kisbusz, busz, motor, teherautó, kamion, stb esetén, illetve az érvényesség időtartamát is ki lehet választani, mindenesetre azt gondolom akármit is választunk, abszolút korrekt áron utazhatjuk keresztbe szeretett kis országunkat hazánk autópályáin, a https://www.autopalyamatrica.hu/ pedig kiváló segítség és partner ezen célunk elérésében.
Az utazásunkról pedig csak annyit, hogy bár fantasztikus élmény volt már az előző két alkalom is, meg sem közelítették a mostani alkalmat. Hihetetlen, mennyi helyre mentünk el! Néha csak álltunk Cilivel valamelyik nevezetesség előtt, és ugyanazt a gondolatot olvastuk ki egymás szeméből: elképesztő, milyen mély és gyönyörű a mi hazánk kultúrája! A hosszú túrák mellett természetesen rengeteget szórakoztunk is, megismerkedtünk számtalan helybélivel, akik kivétel nélkül nagyon barátságosak, készségesek és nyitottak voltak velünk, és mitagadás, nem álltunk ellen, amikor a legfinomabb környékbeli borokkal vagy pálinkákkal traktáltak minket… Persze Márkó, a sofőr csakis akkor volt hajlandó ezt elfogadni, ha másnap nem vezetett…
Mit is mondhatnék még? Ha egy igazán felejthetetlen, élményektől hemzsegő, eseménydús nyári hónapot szeretnétek magatoknak kreálni, pattanjatok kisbuszba, illetve a https://www.autopalyamatrica.hu/ oldalra, és már neki is kezdhettek életetek legnagyobb kalandjába! Éljenek soká a magyar csodák! 🙂