A családunk nagyon ad a magyar kultúra hagyományainak megőrzésére. Nincs olyan gyerek a házban, aki ne tudná szőrén megülni a lovat. Nálunk senki nem tudja erős pista nélkül elképzelni egy ételt sem, az összes lány kiváló a galuskaszaggatásban, és úgy csujjogat, hogy Kínáig meghallják a a búcsúból. A fiúknak amint kiserken a bajszuk, büszkén pödrik Kossuth Lajos emlékére, és egy jó pálinka nélkül nem indul el egyik nap sem.
Viccet félretéve, fontosnak tartjuk a hagyományőrzést, és természetesen erre neveljük is a gyerekeinket, – nem kell ahhoz mindent tejföllel és paprikaporral enni, hogy igazán magyarok legyünk – de a hétköznapokban mi is teljesen normális, átlagos család vagyunk, akik egy hónapban legalább egy hétvégén együtt ebédelnek, ami után szintén együtt ülnek le a tévé elé, és néznek meg valami jó filmet, beszélgetnek, vagy játszanak.
Drága fiam, Péter tizenkét éves volt, amikor a Star Wars előzmény trilógiája kikerült a mozikba. Bár nekem annyira nem tetszett, – mi tagadás, így is hihetetlenül szórakoztató volt – a fiamat ott elkapta a láz, és azóta sem lehet őt a témáról leakasztani. Én még az első, hetvenhetes filmet is láttam, majdnem rögtön azután, hogy megjelent, azt semmi nem tudta überelni, bár kifejezetten szeretem az akció, és sci-fi filmeket, majdnem mindent megnézek a témában, nyugdíjasként van is időm filmeket nézni.
A fiam nagyon jó kapcsolatot ápol az ő fiával, Márkkal, ahogy kell – azaz az unokámmal-, és emiatt nagyon büszke vagyok rá, igazán jó apa. Ő éppen most tölti a tizenegyedik életévét, és hasonlóan nagy Star Wars rajongó, mint az én fiam volt anno a kilencvenes években. Sőt. Meg merem kockáztatni, hogy nagyobb is.
A vasárnapi ebédek igen jó hangulatban telnek – hála istennek rengeteg időt töltünk együtt, bár ez az én drága feleségem nélkül nem lenne lehetséges, hiszen biztos vagyok benne, hogy csak amiatt jön mindenki, mert Marianna istenien főz. Ilyenkor átjön a lányom, a vejem, az ő gyerekeik, a fiam, a menyem, és a legnagyobb unokám, Márk. A közös étkezés után én szokás szerint ledőlök egy kicsit aludni, ilyenkor az unokák játszanak egy kicsit együtt, majd később én, és a fiam is csatlakozunk.
Most csak a fiamék tudtak jönni a szokásos vasárnapi családi találkozóra, mert elutaztak nyaralni. Alig várom, hogy visszajöjjenek, és meséljenek majd.
A fiam, az unokám, és én elterveztük, hogy most valami férfias programot fogunk csinálni. Egyből tudtuk, hogy mi a közös nevező; irány a mozi, megnézzük a legújabb Star Wars részt. Gondoltam, meglepem őket, és körülnéztem az interneten, milyen Star Wars játékok vannak, hogy tudjunk mivel játszani, csak hogy még az is passzoljon a témánkhoz. Ha lúd, legyen kövér, szóljon az egész nap erről. Márk magától Star Wars kvízt csinált, Péter pedig segített megrendelni egyet a jatekwebshopról a Star Wars játékok közül, amit kinéztem, egy másikat pedig majd megkap tőlem születésnapjára, ami egész pontosan két hét múlva lesz. Biztosan nagyon meg fog lepődni. Mariann azzal ugratott, hogy szerez nekem egy Chewbacca plüsst, a menyem pedig már majdnem benevezett egy fénykardra.
A Star Wars játékok sikert arattak mind a vasárnapi ebédkor – azóta még Mariannal is leültünk vele játszani – mind pedig Péter születésnapján.